|
Nézôi
levelek a Sejtjeink XXXIII. Filmszemlén való bemutatása
után
"Azt hiszem, régóta nem láttam ilyen mély
emberi érzéseket, fájdalmakat feltáró,
a gyermek iránti vágyat, küzdelmet bemutató,
igazi szép alkotást.
Mivel a film megtekintésekor jómagam is 3 hónapos
terhes voltam, igen elgondolkoztatott, mi lett volna velem, a családommal,
ha nekünk is hasonló küzdelmet kellett volna megélnünk.
Lett volna ehhez elég erôm? Most már azt mondom igen,
és ehhez a film segített hozzá. Az orvosok, szakemberek
családokért vívott, mélyen empatikus, hitet
visszaadó harca, kudarc esetén is állandóan
és hihetôen biztató hozzáállása
rám és szerintem az átlagemberekre így hatott.
Ebbôl a filmbôl ismertem meg a lombikbébiprogram lényegét
és a nézôk is csak innen szerezhettek tudomást
ilyen részletességgel. A filmet szeretni kell a fentebb
vázoltak miatt és azért is, mert az elmúlt
idôk egyik leghasznosabb muvét készítették
el."
Kocsis Noémi
"A Sejtjeink címu film óriási hatással
volt rám. Miután megnéztem a filmet, napokon keresztül
másról sem tudtam beszélni.
Természetesen
óriási hatást tettek rám azok az emberek,
akik ilyen ôszintén és odaadóan akarnak valamit,
még akkor is, ha folyamatosan leküzdhetetlennek tunô
akadályokba ütköznek. Megrendítô az az összetartó
erô, ami ebbôl a közös akarásból származik
és ami ezeket a párokat ilyen különleges módon
összeköti
Az is egyértelmu, hogy a siker minden
esetben KÖZÖS, a mama, a papa és persze a szakorvos együttesen
érik el a várva várt eredményt.
Végül
még annyit, hogy a film hitelét éppen az ôszintesége
adta meg, hogy nem csak az egyértelmuen »jól sikerült«
ügyekkel foglalkozott, hanem mindennel, amit egy ilyen téma
felvet."
Váradi Júlia
"A filmet természetesen a lesz gyerek - nem lesz gyerek izgalmával
nézzük végig, azonban ez a film elsôsorban az
emberpárokról szól. Méghozzá átütô
erôvel. Egy ilyen magas minôségu muvészeti alkotás
esetében az ember nem mérlegel racionálisan. És
semmiképpen sem képez ok-okozati viszonyt a mesterséges
megtermékenyítés sikere vagy sikertelensége
és két ember drámai kapcsolata között.
Az orvos és a biológus együtt izgul a párokkal.
Ôrülten akarják, hogy legyenek gyerekek. A rendezô
és a megtermékenyítést végzôk
között a lehetô legharmonikusabb a viszony. A doktor egyenrangú
szerepet kap a fôhôsökkel. És ez annak köszönhetô,
hogy nem egyszeruen orvos, hanem a kameráról teljesen megfeledkezô
ember, aki hol káromkodik, hogy a plafonig ugrál örömében.
Azt gondolom, a dokumentumfilm-készítés csúcsára
érkezett ezzel a filmjével a rendezô."
Elbert Márta dokumentumfilm-rendezô
"A film három emberpár küzdelmérôl,
reményeirôl, örömeirôl és kudarcairól
szól. A Sejtjeink nem propaganda a meddôségi kezelés
mellett vagy ellen (és ez nagy erénye szerintem!), hanem
az egyik legalapvetôbb emberi szükséglet, a családalapításért
folytatott küzdelem bemutatása."
Varga Zsuzsanna
"A hôsies és megható küzdelmet, amelyet
az orvosi team és a szülôk folytatnak, éppen
az teszi hitelessé, éppen az helyezi el a valóságban,
hogy a csoda a már feladott, ellehetetlenült harc után
bekövetkezik. Mindezen túl a pszichés gátlás
megszunte, ami e csoda bekövetkezésének oka lehet,
csak valami különös az általánosban, és
orvosnak, szülônek, filmesnek misztikus szerencséje.
A gyermek közös akarása orvos és szülô
részérôl a filmben ábrázolt érzékenységgel
és tisztelettel példamutató. Feltétlenül
vonzó és járható utat jeleznek azoknak, akik
ebben a problémakörben érdekeltek.
A film azzal a rendkívüli tapintattal kezeli a témát,
amely egy ilyen különös élethelyzetben szorongó
kisebbség gondjainak kezeléséhez az össztársadalmi
érdek szempontjából is elengedhetetlen. Egyetlen
pillanatra sem éreztem, hogy a szakszeruen és felelôsséggel
dolgozó orvosok, ápolók, biológusok türelmükkel
és nyugalmukkal ne segítették volna egyértelmu,
közös céljuk, a gyermek csodájának valóraváltását.
Mint az évi dokumentumfilm-szemle zsurijének tagja, lenyugözve
és családommal, az ô véleményükkel
megtámogatva döntöttem úgy, hogy ennek a munek
szavazom a fôdíjat.
A történet, a számomra ismeretlen szakterület
feltárása a közvetlen ismerôseimmé váló
szereplôk: szülôk és orvosi team úgy lettek
informatív részei az életemnek, hogy bebizonyították:
érdemes kitartóan, hittel végigjárni mindenféle
kálváriát, ha a legcsekélyebb remény
is látszik a sikerre. A vesztesnek tunõ házaspár
könnyeinek fénye hitelesíti mindazt, amit láttam
és a felirat, amely a természetes csoda késôbbi
bekövetkezését jelzi, a közös jutalma mindazoknak,
akik e csodáért mindent megtettek.
Ez a pozitív
hír öröm a nézônek, vonzerô azoknak,
akik a harc közepén tartanak, és érv azoknak,
akik a pszichés hatásokat vizsgálják.
Mindezeken túl azonban a lényeg az, hogy ez a pozitív
hír igaz.
A film fontos, értékes, és ebben a formájában
teljes. Különleges emlékmuve orvosnak és sorsát
együttes, magasabb célért közszemlére tevô
magánembernek."
Andor Tamás filmoperatôr, Balázs Béla-díjas
Érdemes Muvész
"A Sejtjeink szerintem sok párnak mutathat lehetôséget,
hogy ne adják fel a próbálkozást, és
bízzanak valamiben. Erôt adhat, és tájékoztat,
hiszen sokan nem is tudják, hogy ezzel a lehetôséggel
élhetnek, illetve, hogy nem kell beletörôdniük
abba, hogy nem lehet gyerekük. Fôként abban segíthet
a film, hogy belássák a párok, nem az ô hibájuk,
felelôsségük, hogy évek során sem lehetett
gyerekük.
Ui.: én már kerültem olyan helyzetbe, hogy sajnáltam,
hogy nem tudom megmutatni ezt a filmet pároknak, mert amióta
megnéztem, több olyan párral is találkoztam,
akik évek óta próbálkoznak, és kezdik
feladni a reményt, hogy valaha gyerekük lehet."
Papp Bojána
"Nekem még nincs gyermekem, de hamarosan szeretnék.
31 éves vagyok. Ha ez természetes úton nem jöhetne
létre, a filmbôl bizonyságot szereztem arra, hogy
a mesterséges megtermékenyítés egy járható
út, egy további reményt keltô lehetôség
ehhez. Ezen túl sok-sok kérdésemre is választ
kaptam ezzel kapcsolatban a filmbôl.
Kimondhatatlan katarzist éreztem, amikor láttam a film végén,
hogy annyi küzdelem és akarat után Györgyiéknek
végül mégis sikerült, amire vágytak. Nem
a hogyan volt a lényeges, hanem az, hogy az Élet mégis
igazságot szolgáltatott, és sokat tudunk mi, emberek,
egyre többet, de a Természet teljes egészében
nem gyôzhetô le, és ez így jól is van."
Mohácsi Szilvia
"A film sokat segíthet gyermektelen pároknak. Feltételezhetôen
közülük sem mindenki ismerte ilyen mélységekig
az eljárást (esetleg alig, vagy sehogyan sem!), és
mivel mindig tartunk egy kicsit az ismeretlentôl, a filmnek köszönhetôen
megszunt ismeretlennek és elérhetetlennek lenni a babaáldás
ezen módja!
Valós személyek közremuködésével
még hitelesebb az egész, mintha egy esetleges játékfilm
révén ismernénk meg a részleteket; csodálatos
dokumentumfilm téma! Konc doktorék és mindenki, aki
ebben a programban dolgozik, csak nyert vele, de egészen biztos,
hogy legtöbbet a gyermekre vágyó párok."
Dr. Gacsal Piroska
"Almási Tamás Sejtjeink címu filmjét
eddig háromszor láttam. Több szempontból is
rendkívüli alkotásnak tartom.
Mivel a lombikbébiprogramról korábban semmit sem
tudtam, a film jóvoltából kerültem kapcsolatba
a témával. Döbbenetes élmény volt látni
mindkét oldal - az orvosok és a (házas)párok
- küzdelmét. A tévécsatornák száraz,
személytelen híradásaiban olyan ritkán találkozom
ilyesfajta - számomra is átérezhetôként
ábrázol - emberi történetekkel. A film megtekintése
óta mélységes tisztelettel és elismeréssel
tartozom azoknak az orvosoknak, akik segíteni próbálnak
a meddôségi centrumokban.
Ez nem egy kikozmetikázott, hepiend-végu sikertörténet,
hanem egy 100%-osan igazi dokumentumfilm! Nincs benne szépítgetés,
csúsztatás és kerekítgetés - a végén
sem...! Az életet és a filmben szereplô párok
történeteit mindvégig a valósághoz huen
mutatja be.
S a filmnek talán ez az egyik legnagyobb értéke...!"
Tollár Mónika
"Jómagam azon nôk táborába tartozom, akik
egyszer már mindent vállaltak, hogy ne szülessen gyermekük,
most pedig talán a sors fintora, hogy azok között találtam
magam, akik mindenre készek, hogy gyermekük szülessen.
Meggyôzôdésem, hogy az ezekben a helyzetekben muködô
lelki mechanizmusokat kizárólag az tudja akár közelítôen
is megítélni, aki már átélte ôket.
Leegyszerusítve: a gyermekre vágyódás lélekállapotában
a legkisebb esély megragadásának motivációja
sokkal erôsebb, mint bármiféle kirívó
esetekre épített kételkedés. Én és
ismerôseim ebben filmben nemcsak azt a házaspárt látják,
akik a leghatásosabb orvosságok és lelkiismeretes
orvosi hozzáállás ellenére majdnem sikertelenül
végzik, hanem látják a másik kettôt,
és látják a gyermekeikkel vidáman várakozó
megannyi többi emberpárt is. A film errôl szól.
Az erôfeszítést koronázó sikerrôl
és a boldogság esélyérôl. Az, hogy sikerült
egy ilyen különleges esetet is lencsevégre kapni, muvészi
kegyelem, és hogy kire milyen hatást gyakorol, nem lehet
adekvát kérdésfelvetés, mert még egyszer
mondom, a páciens lelke nem az orvosé, és a pácienst
teljesen más erôk mozgatják. Meggyôzôdésem,
hogy a rendezô abbéli igyekezete, hogy a lehetô legmagasabb
horizontról láttassa az élet misztériumát,
célt ért."
Egy reménybeli anyuka, aki a film megnézése
után bízta magát az orvosi szakértelemre!
"A Sejteink Filmszemlén való bemutatásakor megtapasztaltam
egy olyan közösségi élményt, amely különben
nagyon ritka a hozzám hasonló szkeptikus alakoknak, akiknek
minden gyanús, ami háromnál több embernek tetszik.
A film bebizonyította, hogy még mindig megcélozható
(és elérhetô!) a katarzis, csak nagyon sok munka,
a Sejtjeink stábjában és szereplôiben megmutatkozó
lelki erô és tisztesség kell hozzá, meg persze,
sajna, az a morálisan értékközömbös
apróság, amit tehetségnek hívnak.
A bemutató utáni reakciók, a teremben tapasztalható,
egyértelmuen erôs azonosulásról és mély
együttérzésrôl tanúskodó érzelmi
megnyilvánulások egyértelmuen bizonyíthatták,
hogy a film nagyon nagy szolgálatot tesz a lombikbébi-ügynek.
A dokumentumfilm szakmai tisztességének egyik záloga
amúgy is az, hogy tekintet nélkül a prekoncepciókra,
mindaz belekerül, ami az ábrázolt tárgy lényegéhez
tartozik.
A filmet egyébként a mellettem lévô széken
egy olyan valaki nézte, aki addig elvi alapon és semmiféle
kivételt meg nem engedve, általában utasította
el a mesterséges megtermékenyítés gondolatát,
a létezés kérdésében a természet
bölcsességét tekintve egyedüli mércének.
Addig. A film mélyen megrendítette, és oldotta véleményének
ellentmondást nem turô szigorúságát,
érzelmileg egyértelmuen azonosult azokkal, akik ezt a nehéz
utat választják."
Szabó Gábor
|