Policisztás Ovárium Szindróma (PCO)

Bár a tüneteggyüttest már 75 éve leírták, a betegség okairól a mai napig nam sokat tudunk. Stein és Leventhal 1925 és 1935 közötti kutatásai vezettek felismeréséhez. A szindróma kétoldali, megnagyobbodott, sok cisztát tartalmazó petefészkeket, vérzészavart, fokozott szőrnövekedést, az esetek nagyrészében elhizást takar. Tüszőrepedés általában nincs, tehát teherbeesés sem fordulhat elő. Gyakran jár alhasi fájdalommal, kismedencei keringési zavarokkal.(Ödéma)

Ma az egyik leggyakoribb oka a meddőségnek. Mivel részben hormonális, részben szervi jellegű, külön részben beszélünk róla.

Oka, mint említettem, tisztázatlan, de egyre valószinűbb, hogy nem csak a nemi működés zavara, hanem a szervezet anyagcseréjét szabályozó rendszerek betegsége is. (Az ilyen betegek sejtjeinek inzuli-érzékenysége csökken, májuk nem képes egyes anyagokat termelni, stb...)

Diagnózisa egyszerű, leggyakrabban ultrahangos vizsgálatnál derül ki. Az ultrahangon jól látszik a megnagyobbodott petefészek a benne lévő cisztákkal.

A ciszták fala hormonokat termel, melyek az agyalapi mirigy ingerlésén keresztül tovább rontják a helyzetet. (Öngerjesztő állapot.) Korábban a kezelés abból állt, hogy a petefészek egy jó részét eltávolították, csak egy kis darabot hagytak bent, ezzel az ördögi kört megszakítva normális mederbe tudták terelni a beteg hormonrendszerét. Ezt még ma is végzik, kiegészitve olyan gyógyszeres kezeléssel, amely az agyalapi mirigy szintjén próbálja leállitani a folyamatot.

A betegség hormonvizsgálatokkal is diagnosztizálható, az emelkedett LH szint mellet ösztrogének és a nőben amúgy csak kis mennyiségben meglévő androgének (férfi nemi hormonok) jellemzőek. (Ez okozza a fokozott szőrnövekedést!)

Felismerése nagyon fontos! Megléte ugyanis nagyban befolyásolja a kezelést!! Ezek a betegek nagyon hajlamosak arra, hogy Ovarium Hiperstimulációs Szindróma alakuljon ki náluk a gyógyszeres stimuláció során. Ezért a kezelésüket fokozott óvatossággal, alacsony LH tartalmú készítményekkel kell végezni.

Ma már a PCO-s betegek jól kezelhetők, de sajnálatos módon nem a normál nőgyógyászatokon kerülnek be a terápiába, hanem a meddőségi központok, ambulanciák kénytelenek ezt a terhet felvállalni. A PCO-s betegek többsége ugyanis a meddősége miatt megy orvoshoz. A betegséggel együttjáró anyagcserezavar miatt az igazi az lenne, ha a nőgyógyász és a belgyógyász együtt dolgozhatna, mint ahogy azt sok más országban is teszik.